Korábbi cikkek ezzel a taggel

Valaki fogta a Balaton-felvidéket, Görögországot, Mexikót, egy bolhapiacot és egy kisebb idegösszeomlást, aztán csinált belőle kertet. Balatoni Mediterrán Botanikus Kert – Balaton-felvidék, Szent György-hegy Semminek nem kell ugyanabból a világból származnia. Ión oszlop, piros gerenda, szobor, kék korlát, mediterrán növények, Dió, meg mi. És valamiért az egész mégsem esik szét. Minden kissé bolondos és minden csodálatos. Aztán megjelenik a kert …

Ezek a képek úgy néznek ki, mintha 1978-ban készültek volna egy IBUSZ-utazáson, amikor a busz valahol útközben felvette az eltévedt NDK-s turistákat is. Pedig 2026. szeptember elseje van, Tihanyban. Az idő túl csodás, üti a hőmérőt a harminc fok. Tihanyban az a jó, hogy már nem kell kitalálnunk, mit csináljunk Tihanyban. Megérkezünk, leparkolunk, elindulunk ugyanarra, amerre máskor, megnézzük ugyanazt, amit …

A családi fotóalbum újra bővült Zalában Nem tudom, hány fényképünk van már Zalaszántóról. Sok. Gyanítom, indokolatlanul sok. Dió az erdőben. Dió a sztúpánál. Mi a sztúpánál. Anyu a sztúpánál. Imamalom. Zászlók. Erdő. Megint Dió. Aztán ugyanez egy évvel később. Vagy fél évvel, mert nálunk Zalaszántó valamiért nem évi egyszeri program. Nyár elején megyünk. Aztán nyár végén megállapítjuk, hogy tulajdonképpen mehetnénk megint. És megyünk. …

Balatoni utazásainkkor sose hagyjuk ki a Badacsony tetején a Laposát. Elvégre, a búcsúestre kellett valamit szerezni. De a látvány se kutya. Jó itt üldögélni, inni, harapni valamit, aztán a bezsebelt zsákmánnyal visszatérni a hotelbe.

Keszthely – Festetics-kastély, a pazar „futi” kutyával Diónak tökéletesen áll ez a nagystílű miliő. Mondjuk azt most nem fotóztuk le, ahogy épp gilisztát túr a kastélykert patinás gyepén. Viszont olyan képünk van, ahol éppen benne hempereg.  

Ha balatoni nyaralás, akkor… Zalaszántó – Béke Sztúpa Kiszakadunk a hétköznapokból, az erdőn át – szó szerint – belépünk egy másik világba. A zalaszántói Béke Sztúpa nem valami misztikum, sokkal inkább helyszíne a könnyedségnek, az örömnek, a felszabadultságnak. Mintha kiszabadulna a bennünk lévő gyerek, aki mindig hisz és bízik. Mondjuk, mi mindig hiszünk és bízunk. Minden évben legalább kétszer jövünk, …

Vannak városok, helyek, amelyeket imádunk. A nyár első napsugarai minden évben Tatáé. Dió egyik kedvenc városa és a legkedvesebb szállása a Q-panzió, amelynek teraszáról tökéletes távolságban látja az elhaladó, rendkívül kedves négylábúakat és kétkerekűeket. A Q-panzióról írtunk már többször, itt és itt is olvashattok róla. Órákon át tölti az időt a kertben, mi meg boldogan lógunk vele, ez az a …

Négy nap Tatán, itt olvashatjátok, hogy miféle „semmittevésekkel” töltöttük az időnket. És rendkívül élveztük.

Mosonmagyaróvár, ahol megtudtuk, hogy a hódok szeretik a répát.

The Doors Boutique Apartments – Mosonmagyaróvár The Red Door Itt írtam lassan egy hónapja, hogy elkortyolom a kávémat, követem a The Red Door táblát és besétálok egy ajtón. Na, eddig tart nálam egy korty kávé, egy hónapig szürcsölgetek csészényit, érdemes engem meghívni kávéházba, nem lesz drága. Mentem irányba, egészen a teraszig, ahol ott termett egy jakuzzi, közvetlenül az apartman bejáratával …