Whisper Cafe Whisper Cafe, a Suttogó Kávéház
Vannak városok, helyek, amelyeket imádunk.
A nyár első napsugarai minden évben Tatáé. Dió egyik kedvenc városa és a legkedvesebb szállása a Q-panzió, amelynek teraszáról tökéletes távolságban látja az elhaladó, rendkívül kedves négylábúakat és kétkerekűeket.
A Q-panzióról írtunk már többször, itt és itt is olvashattok róla.
Órákon át tölti az időt a kertben, mi meg boldogan lógunk vele, ez az a négy nap, amikor csináljuk a semmit.
Voltak nagycsaládosok is.
Elkirándultunk Bokodra, az úszófaluba is. Imádatos hely mindazok számára, akik természet- és békakedvelők. Mutatom a képet, Dió is kedveli a békákat, csak nem nagyon.
Nem hagyhattuk ki az Angolkertet sem, de most nem csak bóklásztunk, hanem”barlangásztunk” is keményen.
A Tatai várnál már többször voltunk, mint boltban tejért, mégis mindig tud újat mutatni magából. Ezen a napon éppen a majd lezuhanó, sötéten fenyegető felhőket, de ez csöppet sem zavart minket, hogy megnézzük a Lakatfalnál lógó szerelemlakatunkat. Persze, már úgy benőtte a többi, hogy nem találtuk meg. És ez így van rendjén. Mindig bíztatom a házasulandó párjaimat is, hogy akár a kreatív fotózás alkalmával, hagyjanak emléket egy lakatfalon. Tele van vele Magyarország, én imádom ezt a kedves szokást.
Most Ibinél és Ferinél tart a körülbelül ránk akasztott lakatok sora. Ezúton is kívánom, hogy valóban tartson nekik örökké!
