2024 június 25, kedd

Korábbi cikkek ezzel a taggel

Miniszabi, újra Tatán

Tatai vár

Vannak városok, helyek, amelyeket imádunk. A nyár első napsugarai minden évben Tatáé. Dió egyik kedvenc városa és a legkedvesebb szállása a Q-panzió, amelynek teraszáról tökéletes távolságban látja az elhaladó, rendkívül kedves négylábúakat és kétkerekűeket. A Q-panzióról írtunk már többször, itt és itt is olvashattok róla. Órákon át tölti az időt a kertben, mi meg boldogan lógunk vele, ez az a …

Tovább >>

Lady Hamilton lagzija

Zenit Hotel Balaton – Vonyarcvashegy Kutyabarát esküvő, szertartásvezetővel. Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a méltóságos Festetics Tasziló gróf végigvezette Mary Hamiltont a vonyarci uradalmán – aki akkor még Monaco hercegnéje volt -, az asszonyságnak leesett az álla csodálatában. Nem elég, hogy az 1800-as évekbeli építészet mesterműveket alkotott, de még a türkizen csillámló Balaton is a lábai előtt hevert. Úgyhogy, össze …

Tovább >>

Tata, nem csak nászutasoknak

Még nincs egy éve, hogy hírt adtunk Tata legújabb kutyabarát szálláshelyének nyitásáról, a Q-panzióról – itt olvashatjátok. Az akkor ott töltött hétvége – ahogyan valamennyi tatai pihenésünk  –, és a vadonatúj panzió elvarázsolt minket, és Dió kifejezett ajánlásával javasoltuk nektek a mesés panorámájú Cifra és Berta malmokról elnevezett szobákat. Sosem hagynánk ki Tatát a szezonból, így idén is ott kezdtük …

Tovább >>

Boldog újesztendőt a The Doors Boutique Apartments-ből!

A ragyogó napfényben ugráló nyuszik, a meleg napsugárban fürdőző, legelésző őzek, és az óriásként az égbe magasodó szélkerekek mellett elsuhanva röpül az alig kétórányi út Budapesttől Mosonmagyaróvárig. December végéhez képest parádés az időjárás – bár, kinek mi tetszik – nekünk, a kiskutyás családnak meglehetősen jól jön a sétákhoz, kirándulásokhoz tökéletes tizenkét fok. Alig várjuk, hogy megérkezzünk a Lajta parti kis …

Tovább >>

Tata, a megunhatatlan

Írtam én már annyi nosztalgikus, lebilincselően szirupos úti beszámolót Tatáról, hogy most következzék egy friss és modern. Éppen annyira modern, mint a mini vakációra választott szállásunk, a Tópart sétányon lévő Q-panzió. Vadiúj panzió Tatán Tényleg nem akarok belekezdeni visszaemlékezésekbe, de most muszáj megemlítenem a néhány évvel ezelőtti sétáinkat, amikor vágyakozással nézegettük az egykori Mónika panzió emeleti erkélyeit. Elképzeltük, ahogyan órákon …

Tovább >>

Kis vidéki luxizás – Zenit Hotel Balaton

Múltidézés – A történelmi gyökerek Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a méltóságos Festetics Tasziló gróf végigvezette Mary Hamiltont a vonyarci uradalmán – aki akkor még Monaco hercegnéje volt -, az asszonyságnak leesett az álla csodálatában. Nem elég, hogy az 1800-as évekbeli építészet mesterműveket alkotott, de még a türkizen csillámló Balaton is a lábai előtt hevert. Úgyhogy össze is házasodtak és …

Tovább >>

Old Town Vintage – Kecskemét

Történetünk ott kezdődik, ahol tavaly szeptemberben abbamaradt, a kecskeméti Happy Colours House-ban. „A Rigó utca ötben valami készül. Csak annyit mondhatok – mert engedték, hogy bekukucskáljunk -, már a gerendák látványától is bámulatba estünk és nagyon, de nagyon várjuk a viszontlátást.” – írtam akkor. Az alábbi képre kattintva, ahol Dió a Happy Colours House teraszán üldögél, olvasható a tavaly októberi …

Tovább >>

Hét Fenyő Vendégház – Sukoró

Gyerekkorunkban mindig irigyeltük Totit. Mert Totinak volt még nagyanyja, akinek a zsúpos háza padlásán – Toti elmondása alapján – bent lakott a bakusz. Mert Totiéknál nem rézf*szú bagoly volt, meg nem zsákos ember és mumus, náluk bakusszal rémisztgettek odahaza. Persze, aztán évekkel később, amikor mi is vele mehettünk a falubeli házba vakációra, kiderült, hogy nyest él a padláson, nem bakusz. …

Tovább >>

Happy Colours House – Kecskemét

Még épp hogy csak elkezdett fáradni a természet, még kapaszkodnak a nap megfakult sugaraiba a zöldellő lombkoronák. Oly csodás látványt ad a szemnek, a léleknek, öröm benne fürdőzni. Elterülő, hatalmat parancsoló, homok ülte síkság, Alföld. Mondják, „nincsen ottan semmi”. Még hogy nincsen?! A kérdőjel mellé ágaskodó felkiáltó jelek sorakoznak fel. Már hogyan is ne volna? A táj, a homok finom …

Tovább >>

Casablancától az Angolkertig

Elmondok egy történetet a felnőtté válásról, a tatai tábortűztől egészen a Casablancáig. A nyolcvanas évek derekán, ha az iskolában kicsöngették a vakációt, a diákok táborozni indultak. Engem is kivitt Apám a Keletibe, az úttörő ing zsebébe dugott még egy barna papírötvenest, jó magatartást és jó nyaralást kívánt, feltett a vonatra, és tíz napra eleresztett Tatára. Kifutott a vonat, Apu integetett …

Tovább >>
Ez a weboldal sütiket (cookies) használ. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.     >> Adatkezelési tájékoztató <<
Rendben
error: Védett tartalom!