Vannak városok, helyek, amelyeket imádunk. A nyár első napsugarai minden évben Tatáé. Dió egyik kedvenc városa és a legkedvesebb szállása a Q-panzió, amelynek teraszáról tökéletes távolságban látja az elhaladó, rendkívül kedves négylábúakat és kétkerekűeket. A Q-panzióról írtunk már többször, itt és itt is olvashattok róla. Órákon át tölti az időt a kertben, mi meg boldogan lógunk vele, ez az a …
Tovább >>Korábbi cikkek ezzel a taggel
Lady Hamilton lagzija
Zenit Hotel Balaton – Vonyarcvashegy Kutyabarát esküvő, szertartásvezetővel. Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a méltóságos Festetics Tasziló gróf végigvezette Mary Hamiltont a vonyarci uradalmán – aki akkor még Monaco hercegnéje volt -, az asszonyságnak leesett az álla csodálatában. Nem elég, hogy az 1800-as évekbeli építészet mesterműveket alkotott, de még a türkizen csillámló Balaton is a lábai előtt hevert. Úgyhogy, össze …
Tovább >>Tata, nem csak nászutasoknak
Még nincs egy éve, hogy hírt adtunk Tata legújabb kutyabarát szálláshelyének nyitásáról, a Q-panzióról – itt olvashatjátok. Az akkor ott töltött hétvége – ahogyan valamennyi tatai pihenésünk –, és a vadonatúj panzió elvarázsolt minket, és Dió kifejezett ajánlásával javasoltuk nektek a mesés panorámájú Cifra és Berta malmokról elnevezett szobákat. Sosem hagynánk ki Tatát a szezonból, így idén is ott kezdtük …
Tovább >>Boldog újesztendőt a The Doors Boutique Apartments-ből!
A ragyogó napfényben ugráló nyuszik, a meleg napsugárban fürdőző, legelésző őzek, és az óriásként az égbe magasodó szélkerekek mellett elsuhanva röpül az alig kétórányi út Budapesttől Mosonmagyaróvárig. December végéhez képest parádés az időjárás – bár, kinek mi tetszik – nekünk, a kiskutyás családnak meglehetősen jól jön a sétákhoz, kirándulásokhoz tökéletes tizenkét fok. Alig várjuk, hogy megérkezzünk a Lajta parti kis …
Tovább >>Tata, a megunhatatlan
Írtam én már annyi nosztalgikus, lebilincselően szirupos úti beszámolót Tatáról, hogy most következzék egy friss és modern. Éppen annyira modern, mint a mini vakációra választott szállásunk, a Tópart sétányon lévő Q-panzió. Vadiúj panzió Tatán Tényleg nem akarok belekezdeni visszaemlékezésekbe, de most muszáj megemlítenem a néhány évvel ezelőtti sétáinkat, amikor vágyakozással nézegettük az egykori Mónika panzió emeleti erkélyeit. Elképzeltük, ahogyan órákon …
Tovább >>Kis vidéki luxizás – Zenit Hotel Balaton
Múltidézés – A történelmi gyökerek Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a méltóságos Festetics Tasziló gróf végigvezette Mary Hamiltont a vonyarci uradalmán – aki akkor még Monaco hercegnéje volt -, az asszonyságnak leesett az álla csodálatában. Nem elég, hogy az 1800-as évekbeli építészet mesterműveket alkotott, de még a türkizen csillámló Balaton is a lábai előtt hevert. Úgyhogy össze is házasodtak és …
Tovább >>Old Town Vintage – Kecskemét
Történetünk ott kezdődik, ahol tavaly szeptemberben abbamaradt, a kecskeméti Happy Colours House-ban. „A Rigó utca ötben valami készül. Csak annyit mondhatok – mert engedték, hogy bekukucskáljunk -, már a gerendák látványától is bámulatba estünk és nagyon, de nagyon várjuk a viszontlátást.” – írtam akkor. Az alábbi képre kattintva, ahol Dió a Happy Colours House teraszán üldögél, olvasható a tavaly októberi …
Tovább >>Hét Fenyő Vendégház – Sukoró
Gyerekkorunkban mindig irigyeltük Totit. Mert Totinak volt még nagyanyja, akinek a zsúpos háza padlásán – Toti elmondása alapján – bent lakott a bakusz. Mert Totiéknál nem rézf*szú bagoly volt, meg nem zsákos ember és mumus, náluk bakusszal rémisztgettek odahaza. Persze, aztán évekkel később, amikor mi is vele mehettünk a falubeli házba vakációra, kiderült, hogy nyest él a padláson, nem bakusz. …
Tovább >>Happy Colours House – Kecskemét
Még épp hogy csak elkezdett fáradni a természet, még kapaszkodnak a nap megfakult sugaraiba a zöldellő lombkoronák. Oly csodás látványt ad a szemnek, a léleknek, öröm benne fürdőzni. Elterülő, hatalmat parancsoló, homok ülte síkság, Alföld. Mondják, „nincsen ottan semmi”. Még hogy nincsen?! A kérdőjel mellé ágaskodó felkiáltó jelek sorakoznak fel. Már hogyan is ne volna? A táj, a homok finom …
Tovább >>Casablancától az Angolkertig
Elmondok egy történetet a felnőtté válásról, a tatai tábortűztől egészen a Casablancáig. A nyolcvanas évek derekán, ha az iskolában kicsöngették a vakációt, a diákok táborozni indultak. Engem is kivitt Apám a Keletibe, az úttörő ing zsebébe dugott még egy barna papírötvenest, jó magatartást és jó nyaralást kívánt, feltett a vonatra, és tíz napra eleresztett Tatára. Kifutott a vonat, Apu integetett …
Tovább >>