Valahogy úgy képzelem, hogy amikor a méltóságos Festetics Tasziló gróf végigvezette Mary Hamiltont a vonyarci uradalmán – aki akkor még Monaco hercegnéje volt -, az asszonyságnak leesett az álla csodálatában. Nem elég, hogy az 1800-as évekbeli építészet mesterműveket alkotott, de még a türkizen csillámló Balaton is a lábai előtt hevert. Úgyhogy össze is házasodtak és éltek boldogan a szőlőtőkék árnyékában. A hotel oldalán nagyon szép leírás van a történelmi gyökerekről, szívből ajánlom olvasásra, olyan, mint egy regény.
Már az első alkalommal, amikor a Zenit Hotel Balatonban töltöttünk néhány napot, azt gondoltam, soha, de soha nem fogok írni erről a helyről, nehogy más is megtudja, hogy létezik.
Olyan pompázatos, elegáns, kifinomult épület magasodik fölénk, hogy már a 71-es útról is látszik, bár egy extra modern szállodába tartunk, tradíciókban nem lesz hiány. A Festeticsek és Tasziló szelleme ott lebeg tekintélyt parancsolóan a hotel fölött.
És ez így is lehet, mert üldögélve a szálloda éttermének, a Bock Bisztrónak a teraszán, nem csak a kortyolgatott borocska, meg a Balaton-illat mámorától, sokkal inkább a ház szellemiségétől alfába vágjuk magunkat.
Pedig még nem is fekszünk a hatalmas ágyunkban, az illatozóan puha párnák között. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a Zenitnek párnamenüje is van, tessék választani olyat, amelyiken kényelmes az alvás.
Szóval, nem akartam féltésből írni arról – de nem lehetek ennyire irigy -, hogy itt mennyire csodásak az ételek, hogy mennyire isteni a wellness, hogy milyen hatalmas, zöldellő kert van a szálloda fölött, hogy a legnagyobb kényelemben pihenhetünk a lakosztályban, amihez egyébként tartozik egy lakosztály méretű terasz is, és… Nos, emellett ne menjünk el szó nélkül. Ha Gróf Taszilónak, vagy a nejének akarod képzelni magad, foglalj lakosztályt. Nincs sok, csak három, de a kényelmen túl extra pazar a kilátás, rálátva Vonyarcvashegy összes házára, virágos kertjére, templomára, pléhkrisztusára és a Balcsiban andalgó fehér vitorlásokra.
Komolyan úgy érzed, a világ tetején vagy, annak is a közepén. Innen ugyanis kőhajításnyira van Keszthely, a mesés Festetics kastéllyal, isteni kávézóival, cukrászdáival.
És alig fél óra a zalaszántói Béke Sztúpa, a csodálatos szentély, ahol szíved, lelked megtelik a nyugalommal.
És alig egy kilométer a híres balatongyöröki Szépkilátó, ahol órákon át lehet ücsörögni láblógatva, bámulni az andalgó kishajókat. „Sosem felejtjük el azt a pillanatot…”
Mi májusban, júniusban, szeptemberben és októberben szeretünk a legjobban a Balatonnál nyaralni, kirándulni. Kiskutyával ideálisabb a szezon eleje, vége.
Arról nem is beszélve, hogy ezekben a hónapokban ünnepeljük a szülinapjainkat és a házassági évfordulót. Ezekhez az ünnepekhez kívánni sem lehetne szebb és jobb helyet a Zenitnél.
Itt a félpanzióban is előkelő, ízletes ételeket kapunk vacsorára, csábító desszertekkel. Sosem felejtem el a fenséges kapros túrós süteményt, ami gyönyörű szép volt és csodálatosan finom. A reggeli büféasztalokról már nem is beszélek, mert éhes leszek. A helyi finomságokon túl frissiben sütik a bacont, a tükörtojást, a lágy rántottát, és meg kell mondjam, nem esik rosszul a gesztenyefák és rózsatövek árnyékában elkortyolgatni az ébredező napsütésben a friss pohár pezsgőt sem. Kellemes, nem hivalkodó luxus napfelkeltétől napnyugtáig, barátságos easy chic, és most az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne még egy-két szülinap, mert akár a fél életünket is eltöltenénk ebben a miliőben.
Az alábbi képre kattintva közvetlenül foglalhattok a szállodába: