The Doors Boutique Apartment – Mosonmagyaróvár

Otthon, távol az otthonunktól

Nem azért utazunk távol az otthonunktól, hogy „otthon” érezzük magunkat. Minél több kilométer, annál távolabb szeretnénk tudni az otthon-érzést, változásra, különleges impulzusokra vágyunk, ki akarunk zökkenni. Mégis, bár hányszor elismerő véleményt olvasok egy szálláshelyről, mindig ott van az a bizonyos „rendkívül otthonos”, „nagyon otthonosan éreztük magunkat”, „mintha hazaértünk volna”.

Természetesen én is így ismerem el legtöbbször a helyeket, ahol annyira jó volt, hogy ajánlom megtapasztalással, meggyőződéssel és szeretettel.

Mint például két évvel ezelőtt, amikor először élveztük a The Doors Boutique Apartments vendégszeretetét. Itt ámuldozok a Yellow Doorról, és egészen pontosan azt írtam róla: „Elfog az érzés, hazaérkeztünk.”

De akkor minek is utazunk, ha pont olyan, mint otthon? Jó vicc. Mert otthon – nekem legalábbis – nincsen például egy Mies van der Rohe Barcelona fotelem. Viszont nagyon otthonosan tudok üldögélni benne.

A pink ajtó

Amikor benyitottunk a The Doors Boutique Apartment Pink ajtaján, dobtam egy hátast.

Ott ücsörgött elegánsan és rendkívül büszkén, azokkal a csodásan fénylő lábakkal, a társalgó sarkában az 1929-es barcelonai világkiállításra tervezett fotel, egy Barcelona. Jó, nyilvánvalóan nem az eredeti, százéves darab, de ez mit sem von le az értékéből. Imádom ezt a bútordarabot.

A Barcelona fotel

Elnézést, mutatom nem könnybe lábadt szemekkel is:

Egyszer volt egy szék-kiállítás a ’90-es években. Akkor láttam először a Barcelonát. Szabad volt beleülni, ott kezdődött az imádat. Ismerek azonban olyan embereket, akik szerint ez a fotel kényelmetelen. Nos, a derékfájós puhányok akkor foglaljanak helyet a kanapén. Garantáltan csúz-mentes, igazán pihentető.

A hivalkodó névjegy

Szóval, benyitottunk az ajtón. És ugye az egyértelmű, az ajtó a lakás névjegye.

Nos, ebből a szempontból, látva ezt a csodás cikláment, ez egy csupa vidámság, meghökkentő, stílusos, friss, trendi apartman lesz.

Ha nem jártunk volna már a The Doors Boutique Apartment-ekben, most meg lenne a véleményem Karolinról. Micsoda merészség, micsoda provokáció és polgárpukkasztás! Mindent belerakott ebbe a térbe kreativitásával és jó ízlésével.

Antilopok, antilopok hollywoodi csillogásban, vagy mondhatnám azt is, hogy antilopok a hajdani, szépreményű Vidámpark tükörtermében. Aztán meg maga Hollywood, glitter-flitter-csillogás tükör. Egyszerű kis semmiségek, igaz? Én öt percig álldigálltam szemben a tükörrel, és szórakoztattam magam ezekkel a látványosságokkal. Van egy olyan érzésem, hogy direkt ezért rakták oda. Plusz egy nap foglalás, amíg összerakjuk a tejes képet.

Egy fókusz lóg a levegőben!

Meg sem tudom állapítani, mi is itt a fókusz.

A plafonról, mint egy cirkuszi légtornász produkció, a levegőből lóg az oly látványos design-csillár. Szerintem talán ez a fókusz. Lehet olyat írni, hogy észrevétlenül uralja a teret? Tessék, le is írtam. Akkor lehet.

Ha gyerekkel mész, fogadok, hogy legalább húsz perced nyugodt lesz, amíg leköti őt ez a lámpa.

Ha a mi infantilis figyelmünket képes volt ennyire megfogni, akkor egy fantáziadús gyereknek meg sem kottyan, komplett mesekönyvet fogalmaz majd a fejében róla. Ráadásnak van egy kistestvére is. Nem a gyereknek. A lámpának.

Igen, van vasaló!

Az apartman tisztességes méretű nappali-étkező-konyha kombinációból, két csodás hálóból és gyönyörű fürdőből áll. Sőt, az ezeket összekötő folyosót nevezhetjük gardróbnak akár.

Az esztétikán túl itt minden kényelmes és minden van. Sok fiók, sok szekrény, sok ropogós törölköző, fincsi krémszappan, olvasólámpák, lábunk alá puha szőnyegek – a nappaliban például egy álomszép indiai kézzel szőtt gyapjú – és konnektor, jó sok. Ezeket gyakran kiradírozzák a fotókról, én ellenben szeretem, ha szerepelnek, jobb azt előre tudni, lesz hová dugni a telefontöltőt és a vasalót.

Mintha belsőépítész tervezte volna, holott a tulajdonosok – Lovász-Horváth Karolin és Lovász László – több diplomájuk ellenére nem azok. Kétgyermekes szülők. Emellett Karolin például gasztro-spíler. Talán ezért is, pontosan tudja, hogy milyen sorrendben kell elhelyezni a konyhapulton a tűzehelyet és a mosogatót, mellé az étkező garnitúrát, alá a mosógépet, hogy az észszerűen működjön használat közben.

Oh, csak szólok, az étkező-nappalihoz közvetlen kapcsolattal tartozik egy gyönyörű terasz, ahol elénk tárul és megcsodálható Laci botanikája, arról nem szólva, hogy szinte a Lajtába lógathatjuk a lábunkat.

Laci egyébként kertzsonglőr. De komolyan, ha a füvek nem állnak glédában, mint a tornasorban, aki kilóg, kivágja. Persze, nagy szerencse, a virgonc növényeket meghagyja bócérban, saját szépségükben parádézni.

És akkor most kimegyek, iszom egy kávét… Azt azért előtte még leírom, hogy itt annyi kávékapszulát kapunk, hogy ha a negyedét elfogyasztanánk, két napig nem jönne álom a szemünkre. Pedig itt aludni annyira jó.

Egy napunknak jó esetben – még ha nyaraláson, vagy átutazóban vagyunk is – legalább a harmadát ágyban, pihenéssel, alvással töltjük. Nagyon fontos, hogy a háló nyugalmas, kényelmet adó legyen. De semmiképpen nem unalmas.

És akkor most ezt mutatom. Unalommentes hálók kipipálva.

Igen! A kisebbik hálóban pink fal van. És ropogós ágyneműk. És a teljes apartmanban vagy ötszáz tévékészülék. Hihetetlen, de tényleg három darab van. Ezt csak azért írom le, ha mégis unalmasnak találnátok a hálókat, akkor tessenek krimit nézni.

The Red Door – de erről még egy szót sem

És akkor most megyek, elkortyolom azt a finom kávét, majd pedig követem a The Red Door táblát, és átsétálok Mr. Guccihoz, az oroszlán barlangjába. De erről egy sort sem írok. Majd csak néhány nap múlva, addig üljetek tűkön.

Az alábbi képre kattintva minden információt megtaláltok a foglaláshoz.

Mert gondolom, most mindenki azonnal indulni akar: 

Fotók: Whisper Cafe Magazin – Hevesi József

Szerző: Pintér Andrea